Az agy legősibb része, az agytörzs, az életben maradáshoz szükséges alapvető funkciókat szabályozza.
Ez a rész nemcsak a légzés és a szívverés irányításáért felel, hanem a biztonságra és az ösztönös reakciókra is hatással van.
Első réteg: Agytörzs – Hüllőagy – Reflexagy
Az agy első rétege az agytörzs, amelyet gyakran "hüllőagy” vagy “krokodilagyként” is emlegetnek.🐊
Ez az agy legősibb része, amely az életfenntartó funkciókért felelős.
Fő feladata a biztonság biztosítása, valamint az alapvető életfunkciók szabályozása.
például:
- Szívverés
- Légzés
- Táplálkozás
- Testhőmérséklet szabályozása
- Szexuális viselkedés
Ez a réteg a túlélés érdekében működik, és főként ösztönös, énközpontú, rövid távú vágyak kielégítésére irányul. Az agytörzs kommunikációjának alapvető típusai:
- Köszönés
- Támadás
- Udvarlás
- Alávetettség
Az agytörzs működése során a legfontosabb a biztonság érzet kialakulása.
Ezért az egyén gyakran konzervatív gondolkodásmódot alakít ki:
„A biztonság érdekében folytatni kell a megszokott dolgokat.”
Ez a gondolkodásmód akadályozhatja az új dolgok elfogadását és a változásokhoz való alkalmazkodást.
Agytörzs diszfunkciójának következményei
Az agytörzs fejlődése leginkább a születéstől 3 éves korig tartó időszakban történik.
Ha ebben az időszakban úgy érezzük, hogy nem kapunk elegendő szeretetet vagy figyelmet a szülőktől, megkérdőjelezük a saját szerethetőségünkett.
👆
Ez az agytörzs működésében zavart kelthet, fejlődése megakadhat.
Ennek következményei lehetnek:
- Alapvető “ismeretlen eredetű”, ám huzamosan fennálló egészségügyi problémák
- Érzéketlenség
- Testhőmérséklet- és légzés szabályozási zavarok
- Az élet értelmének megkérdőjelezése (nem érezzünk magunkat értékesnek, érdemesnek az életre)
Hogyan segíthetünk?
A biztonságérzet megteremtése kulcsfontosságú.
Ezért tudatosan biztosítani kell önmagunkat arról, hogy szeretve vagyunk és létezésünknek értéke van.
Az agytörzs fejlődésének ezen időszakában, amikor még nincs tudatos emlékezetünk,
előfordulhat, hogy megmagyarázhatatlan félelmeink vagy szorongásaink vannak,
például hogy nem érdemeljük meg az életet, vagy hogy gyakran eszünkbe jut az önpusztítás gondolata.
Ez általában abból fakad, hogy bizonytalanok vagyunk abban, hogy szerettek-e minket gyermekként.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit (főleg szüleinket) hibáztatnunk kellene.
Lehet, hogy szüleink nevelési hibákat követtek el, de az is lehet,
hogy mi magunk támasztottunk túl magas elvárásokat velük szemben.
Gyermekként sokszor irreális vágyaink vannak,
például hogy a szüleink mindig és mindenben tökéletesen támogassanak minket,
és ha ez nem valósul meg, frusztrációt és fájdalmat élhetünk meg.
Ezek az élmények azonban gyakran nem konkrét személyek hibája,
hanem egyszerűen a körülmények vagy a személyes tapasztalatok kombinációjának eredményei.
Ha az agytörzs fejlődésének időszakban gyermekként úgy érezzük,
hogy nem szeretnek vagy hogy nem érdemeljük meg az életet,
akkor ez káros hatással lehet a túlélési intelligenciánkra.
Az ilyen élmények hatására előfordulhat,
hogy problémáink lesznek fizikailag a testhőmérséklet szabályozásával,
a légzéssel vagy más alapvető testi funkciókkal.
Továbbá lelkileg úgy érezzük, hogy nem érdemeljük meg, hogy éljünk,
vagy folyamatosan aggódunk és szorongunk,
akkor valószínűleg ezzel az első fejlődési szakasszal kell foglalkoznunk (gyógyítanunk).
Erre különböző technikák és módszerek, feladatok vannak.
Ahogy az üvegkalitka sorozat első részében jeleztem,
nem kell ettől megijedni, szégyellni magunkat vagy önvádaskodásba kezdeni.
Bármilyen életkorban el lehet ezt kezdeni és az a fontos, hogy felismerjük és elkezdjük!
Legközelebb még mélyebbre ásunk!
A „Az agy második rétege: A limbikus rendszer titkai” című bejegyzésben megtudhatod,
hogyan irányítja az érzelmeket és a társas kapcsolatokat az agy következő rétege.
Ha érdekel, hogyan befolyásolják az érzelmeid és emlékeid a döntéseidet,
semmiképp se hagyd ki a következő részt! 🌟
🔔 Kattints a „Követés” gombra, hogy elsőként értesülj a következő cikkünkről! 😊
